Az előző posztban adtunk nektek pár tippet, hogyan szakítsatok időt a tanulásra. Na de mi van akkor, ha időnk, mint a tenger, de fogalmunk sincs, hogyan kezdjünk neki a rengeteg szó megtanulásának?

Nos, elárulunk nektek pár dolgot, ami – remélhetőleg – gyökeresen megváltoztatja a szótanuláshoz való hozzáállásotokat.

Bár nem készítettünk ezzel kapcsolatos felmérést, de mindenki tudja, hogy a szótanulás a tanulók által leginkább gyűlölt tevékenység. Legalábbis az, amit ők szótanulásnak hisznek. Őszintén és töredelmesen bevalljuk, hogy a többoldalas angol-magyar vagy német-magyar szólistából való tanulás e blog íróinak sem tartozott a kedvenc tevékenységei közé, éppen ezért nem is javasoljuk Neked sem. A hosszú szólisták, amelyekben a szavak csupaszon, mindenféle szókapcsolatok, vonzatok, elöljárók nélkül, egymástól függetlenül, véletlenszerű sorrendben következnek egymás után csak arra jók, hogy egy napra, a szódolgozat idejére bemagold a szükséges szavakat. Ha három napon át nem eszel, nem alszol, csak ezeket tanulod, akkor sem fognak tovább a fejedben maradni. Mit lehet hát tenni, hogy a megtanult szavak meg is maradjanak a fejedben?

Erre csak egy biztos módszer van: használni, használni és ha ez megvan, akkor még egy kicsit használni őket. 🙂

Hogyan „tároljuk” a szavainkat?

Mindenki ismeri a középen függőleges vonallal elválasztott szótárfüzeteket. Nos, ezek használata a legkevésbé javasolt megoldás. Tapasztalataink szerint a külön szótárfüzetbe került szavak nagy részét elnyeli az idő sötét mélye, soha többé nem kerülnek elő, hiszen kinek van kedve üres perceiben egy olyan füzetet lapozgatni, amelyben csak szavak vannak?

Vannak olyanok is, akik az órai füzetükbe írják a szavakat. Ez a megoldás már sokkal hasznosabb, hiszen így látják, melyik leckében használták őket, milyen környezetben, hogyan fordultak elő. Nem mindegy azonban, hogyan jegyezzük fel őket.
Fontos tudni, hogy a szavak a fejünkben egy láthatatlan hálóban helyezkednek el. Képzeljük el, hogy a háló csomópontjai maguk a szavak, a háló szálai pedig a köztük lévő kapcsolat. A kapcsolat nagyon sokféle lehet, pl. tematikus (alma és körte, mivel mindkettő gyümölcs) vagy nyelvtani (go és to, mivel gyakran használjuk őket együtt) stb. Ha egy szót kiragadunk ebből a hálóból, nagyon nehéz rá emlékezni, mivel nincs, ami emlékeztessen rá, nincs hová kötnünk, hiányzik az asszociáció. Ezért nagyon jó ötlet a szavakat „hálóban” tárolni.
Tegyük fel, hogy megtanulod az órán az „alma” szót. Érdemes ekkor felírni, hogy „gyümölcs”, melléírni még pár más gyümölcsöt, illetve olyan kifejezéseket, mint pl. „almát enni” vagy „az alma egészséges”. Aki kreatív és jó a kézügyessége valamint vizuális típus, akár egy almát is rajzolhat mellé 🙂 Persze, az olyan szavakat, mint „közbeszerzés” és „egyetért” már egy kicsit nehezebb lerajzolni…. 🙂

Először egy kicsit furcsa lehet, hogy minden egyes szóval még három másikat is meg kell tanulni, de hamar hozzá lehet szokni ehhez a módszerhez, és a későbbiekben jócskán megtérül a befektetett energia.